BUDAPEST 2.0

A Momentum Budapestje

 

Milyen Budapesten szeretnél élni?

A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe fővárosunkról.
A mi Budapestünk 
nem csak felveszi a versenyt
a többi európai várossal, hanem példát mutat
a lakhatási válság megoldásában, innovációban
és a XXI. század kihívásaira adott válaszokban

 

Milyen Budapesten

szeretnél élni?

A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe fővárosunkról. A mi Budapestünk nem csak felveszi a versenyt a többi európai várossal, hanem példát mutat a lakhatási válság megoldásában, innovációban és a XXI. század kihívásaira adott válaszokban

 

BEVEZETŐ

Mi a Budapest 2.0?

Budapest versenyben van Közép-
Európa nagyvárosaival, és ebben
a versenyben vesztésre áll.


Tovább olvasom →

Budapest három ügye

Budapest kettészakadt, a fiatalok elvándorolnak, a lakhatás pedig
drága és rossz minőségű.


Tovább olvasom → 

 

Budapest kihívásai

Budapest lakossága öregszik,
a robotizáció átalakítja a várost
és természeti katasztrófák
fenyegetnek.

Tovább olvasom →

10 | 20 | 30

Kis távolságok városa

Budapest minden pontjáról
legfeljebb 10 perc alatt elérhető
a legközelebbi helyi központ.

Tovább olvasom →

Bátor és innovatív városháza

Évi 20 ezer, külföldre vándorolt
magyart várunk haza.

Tovább olvasom →

 

Elérhető otthonok

Budapesten mindenki
a havi bérének legfeljebb
30 százalékát költi lakhatásra.

Tovább olvasom →

szájbarágó a Budapest 2.0-hoz

Mi ez a Budapest 2.0?

Minden politikai közösségnek, amely Budapest valamilyen szintű vezetésére jelentkezik be, rendelkeznie kell egy jövőképpel. A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.

A Budapest 2.0 megvalósításával a város felvehetné
a versenyt Közép-Európa nagyvárosaival, akiktől
évről évre maradunk le.

Három nagy témára koncentrálunk: a kettészakadt város újraegyesítésére, a kivándorolt százezrek hazacsábítására
és a lakhatási válságra. Budapestnek meg kell valósítania
a kis távolságok városát az újraegyesítéshez, versenyképesebbnek kell lennie a kivándoroltak hazacsábításához és szolidárisabbá kell válnia
a lakhatási válság megoldásához.

  • 10 perc – Budapestnek és agglomerációjának minden pontjáról legfeljebb 10 perc alatt legyen elérhető
    a legközelebbi helyi központ.
  • 20 ezer fő – olyan lehetőségeket alakítunk ki,
    amelyek évi 20 ezer, jelenleg külföldön élő
    magyart tudnak hazacsábítani.
  • 30% – mindenki a havi bérének legfeljebb
    30 százalékát költse lakhatásra.
Mit olvassak el, ha csak 5 percem van?

A bevezetőt elolvasni egy perc. Utána pörgesd
végig Budapest kihívásait és pillants rá az ábrákra.
A városfejlesztésnél olvasd el a kis távolságok városa alfejezetet, ez egy perc. Pörgesd tovább, majd
a versenyképesség fejezetnél olvasd el a megoldás alfejezetet – ez másfél perc. Ezután görgess lefelé egészen
a lakhatásig, és ott olvasd el a megoldásról szóló alfejezetet, ez is másfél perc. És már el is telt az öt perc. Sokkal többről szól ez a kiadvány, reméljük a fenti fejezetek olvasása során kedvet kapsz több időt rászánni.

Mennyibe kerülne?

Ez nem egy klasszikus választási program,
emiatt nem lehet költségvetést számolni hozzá.

Arra vigyáztunk, hogy sehol ne ígérjünk nagyot,
és mindenhol inkább az okos szabályozáson van a hangsúly, mint a pénzköltésen. Ebben a jövőképben nincsenek stadionok és látványberuházások.

A legnagyobb kiadási tétel az, amit a jelenlegi vezetés is tervez: a budapesti elővárosi vasút felújítása, hogy gyors
és közvetlen kapcsolatokat kapjanak a külső kerületek
és az agglomeráció.

Az elővárosi megállók környezetében lévő
sűrűbb beépítés csak jó szabályozást igényel.

Az Elérhető Otthonok Program keretein belül az önkormányzatok a piacinál alacsonyabb áron vásárolnak
új lakásokat – ezek a lakások viszont utána bevételi forrást jelentenek, tehát hosszabb távon még növelhetik is a helyi költségvetési lehetőségeket.

Az átlátható közbeszerzések programpont is növeli a fővárosi és önkormányzati költségvetések bevételi oldalát.

A mobilfizetésre alkalmas okostelefonos tömegközlekedési alkalmazás pedig a RIGÓ projektre kiadott milliárdok töredékéből kijönne.

Akkor meg miért ilyen hosszú?

Azért ilyen hosszú, mert feltűnt, hogy a közbeszédben nagyon keveset beszélünk Budapestről. Egy-egy nagyobb beruházás kapcsán előjönnek várostervezési kérdések, de ezek nem érnek el túl sok embert. Emiatt éreztük szükségét annak, hogy felfessük a jelenlegi Budapest szerintünk legnagyobb problémáit és kihívásait.

Mit olvass el, ha a külvárosban élsz?

A kettészakadt városról szóló fejezetet mindenképp.
A Momentum Budapestjén bárhol is laksz, 10 perc sétával, kerékpározással, esetleg autózással elérheted majd
a hozzád legközelebb eső helyi alközpontot vagy főutcát.
Itt megtalálod a napi rutinhoz szükséges szolgáltatásokat: boltokat, iskolát és óvodát, háziorvost és szakrendelőt, éttermeket, kávézókat, mozikat és könyvtárat.

Mivel ezek mind közelebb kerülnek hozzád, többször választhatod majd a sétát vagy a biciklizést, kevesebbszer kell majd autóba ülnöd. Ez a városnak és neked is jó:
a kisebb távolságok kevesebb autózást, kevesebb lég- és zajszennyezést, felszabaduló köztereket és zöldebb várost jelent, te pedig kevesebb időt pazarolsz közlekedésre, és egészségesebb életet élhetsz, ha többször mész biciklivel vagy gyalogosan.

Ki kell egészíteni a városrészeket összekötő kerékpárút-hálózatot egy teljes rendszerré, és biztosítani a megfelelő parkolási lehetőséget a kerékpárok számára.

Mit olvass el, ha a belvárosban élsz?

A lakhatásról szóló fejezetet mindenképp. Az Elérhető Otthonok program növeli az önkormányzati tulajdonú lakások számát. Az elérhető otthonokkal az önkormányzatoknak lehetősége nyílik a helyi közösség megtartására: kiadhatja pályakezdőknek, friss házasoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak vagy egyéb módon rászorulóknak. Írunk az Airbnbről és a bulinegyedről is.

Mit olvass el, ha Budapest agglomerációjában élsz?

A kettészakadt városról szóló fejezetet mindenképp. Tudjuk, hogy sokatoknak munkába menet Budapest egy távol eső részébe kell utazni. Ezért a Budapestet alkotó városrészeket és agglomerációs településeket egy integrált közösségi közlekedési rendszerrel kötjük össze. Ez a rendszer a már meglévő metró-, HÉV- és vasútvonalakra támaszkodik. Elsősorban menetrendi átszervezéssel és apróbb beruházásokkal (új megállókkal, vonalösszekötésekkel) teremtünk egységes hálózatot.

Az utasok életét egységes, regionális bérlet (Budapest
és az agglomeráció), kényelmes átszállópontok, ésszerű menetrend teszi majd könnyebbé. A vasúti megállóhelyek mentén P+R+B (autós és biciklis) parkolók, közbringa- és autómegosztó-állomások létesülnek. Így az, aki autóval vagy biciklivel érkezik, könnyen továbbutazhat vonattal, a vasútról leszállók pedig elbiciklizhetnek, esetleg autózhatnak
a célpontjukhoz.

Mit olvass el, ha külföldön élsz?

Neked is készítettük ezt a programot. A készítők közül többen jelenleg is külföldön élnek, szóval tudjuk, milyen külföldön élni és azt is tudjuk, milyen Budapesten.
Az egész versenyképesség fejezet arról szól, hogy
mennyire szükségünk van rátok abban, hogy Budapest
igazi nemzetközi nagyváros lehessen.

Ez a cél nem lehetetlen: ha Varsónak sikerül, nekünk
is sikerülhet. Néhány évvel ezelőtt még tízezrek hagyták
el Lengyelországot a jobb élet reményében, ma azonban már a nemzetközi sajtó is attól
hangos, hogy Varsóba és a lengyel nagyvárosokba egyre többen költöznek haza. Elsősorban
a magasan képzett, értékes külföldi tapasztalattal bíró fiatalokat vonzzák a növekvő bérek, az egyre jobb karrierlehetőségek és persze a barátok és a család. A Varsót 12 évig vezető polgármester idén
így búcsúzott: “Ez a szabad emberek városa. Varsó a szabadság és a tolerancia értékein alapszik. Ezt a jog uralma garantálja”. A jog uralma, szabadság és tolerancia nélkül mi sem tudunk sikeres Budapestet építeni.

Mit olvass el, ha diák vagy?

A Budapest 2.0-ban többször is írunk arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk a megfizethető lakhatást – mindenkinek. Tudjuk, hogy a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott,
több esetben sokszoros a túljelentkezés.

A budapesti albérletek pedig közel megfizethetetlenek azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag kiszorulnak az állami kollégiumokból. Azonban ilyen intézményeket nem csak egyetemek építhetnek, vagy működtethetnek. Mi több, egy kollégiumnak még csak nem is kell feltétlenül egy épületben működnie, ha megfelelő minőségi garancia mellett létrehozható több különálló lakásból ún. virtuális kollégium. Megfelelő minőségi garancia és szigorú szabályok mellett magánvállalkozók is létrehozhatnak ilyen kollégiumokat, amelyekért megkapják a jelenleg csak állami kollégiumoknak járó állami normatívát. Így gyorsan és rugalmasan lehet olcsó és jó minőségű szállást biztosítani minden diáknak.

Az egész versenyképességről szóló fejezet is nektek szól: célunk, hogy Budapest a lehetőségek városa legyen. Egy hely, ahol minden fiatal és idős megvalósíthatja a benne rejlő lehetőségeket. Ahol minél több magasan képzett budapesti dolgozik, minél magasabb bérért. Ezt olyan munkahelyeken teszik, ahol megbecsülik és hosszú távú karrierlehetőségeket kínálnak nekik. Ahol a felemelkedés útja a tanulás,
a teljesítmény és a vállalkozókészség.

Te sem farzsebből fizeted a lakbért?

Rengeteg budapestivel beszélgettünk a Budapest 2.0 írása során, és szinte mindenki először a lakhatási nehézségekről kezdett el beszélni: nyugdíjasok, tanulók, pályakezdők,
friss házasok, nagycsaládosok és lehetne folytatni a sort
a végtelenségig. Mi is annyira központi témának érezzük
a lakhatást, hogy a három fejezetből egy
csak ezzel foglalkozik.

A lakhatás fejezet megoldás alfejezetét mindenképp olvasd el, itt írunk arról, hogy a társasházak építését támogatjuk
az elővárosi vasúti megállók környékén.

Az Elérhető Otthonok programról is itt írunk, aminek köszönhetően az önkormányzatoknak lehetősége nyílik
a helyi közösség megtartására: a jelenleg is létező szociális szempontokon túl kiadhatja őket pályakezdőknek, friss házasoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak vagy egyéb módon rászorulóknak.

A lakhatás fejezet egyéb fontos megoldásainál pedig összegyűjtöttük azokat a megoldásokat, amikkel gyorsan
és olcsón lehet nagyon sok emberen segíteni. Ilyen
a lakáscafeteria, a kihasználatlan lakások felkutatása
és a rendszeres lakásfenntartási támogatás is.

Mi az a Kis Távolságok Városa?

A Momentum Budapestjén bárhol is laksz, 10 perc sétával, kerékpározással, esetleg autózással elérheted majd a hozzád legközelebb eső helyi alközpontot vagy főutcát.

Ennek a víziónak a megvalósításához a külvárosok
és az agglomerációs települések végiggondolt
fejlesztésére van szükség.

Az új kereskedelmi- és lakófejlesztéseket nem zöldmezős területeken, hanem meglévő kerületi és települési alközpontokban, valamint nagy kapacitású közösségi közlekedési vonalak mentén szorgalmazzuk.

Így a belvároshoz hasonlóan a külső kerületekben
és a külvárosokban is minőségi szociális, gazdasági
és kulturális szolgáltatások jöhetnek létre az emberek lakóhelyétől nem túl távol. Ezeket a területeket sétálva
és kerékpáron is könnyen elérhetjük és bejárhatjuk.
A forgalomcsillapított főutcákban és tereken éttermek, kávézók, üzletek, kulturális programok jelennek meg, erősítve a helyi identitást: célunk, hogy a hétköznapi élet plázák helyett a főtéren bontakozzon ki.

Mi a leginnovatívabb része a programnak?

Egy megoldást nem tudunk kiemelni, maximum
mind a három fejezetre egyet-egyet.

A lakhatásról fejezetben talán az, hogy az Airbnb-ből befolyó adót (amit jelenleg alig tud beszedni az önkormányzat) elkülönítve az önkormányzati közösségi költségvetésekbe utalnánk. A közösségi költségvetésből megvalósuló projektekről a kerületi lakosok döntenek, közvetlenül – Kispesten már kicsiben működik! Így a túlturizmus okozta negatív hatásokat például azzal enyhítjük, hogy a helyi közösségeknek több pénzük van és azt arra költhetik,
amire ők akarják.

A versenyképességről szóló fejezet leginnovatívabb pontja
a nemi kvóta az önkormányzati kompenzációs listákon. A 414 képviselő-testületi helyből 121 helyet a kerületi kompenzációs listák alapján osztanak el. Ebből a 121 helyből csupán 22-t kaptak nők a legutóbbi, 2014-es budapesti helyhatósági választásokon. Ezért kezdeményezzük, hogy a kompenzációs listáról bejutó képviselők között egyik nem aránya se lehessen kevesebb, mint 40%. 2014-hez képest így 27-tel több nő juthatna be az önkormányzati képviselő-testületekbe.

A városfejlesztésről szóló fejezet Kis Távolságok Városa programpontja részleteiben már több helyen megjelent,
ezért mi is fontosnak éreztük, hogy összefüggően kifejtsük
a szakpolitikai véleményünket a kérdésben. Ennek a víziónak a megvalósításához a külvárosok és az agglomerációs települések végiggondolt fejlesztésére van szükség.
Az új kereskedelmi- és lakófejlesztéseket nem zöldmezős területeken, hanem meglévő kerületi és települési alközpontokban, valamint nagy kapacitású közösségi közlekedési vonalak mentén szorgalmazzuk. Így a belvároshoz hasonlóan a külvárosokban is minőségi szociális, gazdasági és kulturális szolgáltatások jöhetnek létre az emberek lakóhelyétől nem túl távol. Ezeket a területeket sétálva és kerékpáron is könnyen elérhetjük és bejárhatjuk.
A forgalomcsillapított főutcákban és tereken éttermek, kávézók, üzletek, kulturális programok jelennek meg, erősítve a helyi identitást: célunk, hogy a hétköznapi élet plázák helyett a főtéren bontakozzon ki.

Tényleg hazajönnének a fiatalok?

Varsóban már tényleg erről írnak a lapok. Ha nekik sikerült, nekünk miért ne sikerülhetne? Néhány évvel ezelőtt még tízezrek hagyták el Lengyelországot a jobb élet reményében, ma azonban már a nemzetközi sajtó is attól hangos, hogy Varsóba és a lengyel nagyvárosokba egyre többen költöznek haza. Elsősorban a magasan képzett, értékes külföldi tapasztalattal bíró fiatalokat vonzzák a növekvő bérek,
az egyre jobb karrierlehetőségek és persze a barátok
és a család. A Varsót 12 évig vezető polgármester idén
így búcsúzott: “Ez a szabad emberek városa. Varsó a szabadság és a tolerancia értékein alapszik. Ezt a jog uralma garantálja”. A jog uralma, szabadság és tolerancia nélkül mi sem tudunk sikeres Budapestet építeni.

Hogyan csökkentjük a városi dugókat?

Attól nem lesz kevesebb dugó, ha több utat építünk.
Minél több utat építünk, annál többen fognak úgy dönteni, hogy autóval járnak. Ennek ma Budapesten elsősorban az
az oka, hogy a külvárosokban élőknek nincsenek kényelmes és gyors alternatívái. Az elővárosi közlekedés kiépítésével és
a belvárosi kapcsolatok erősítésével jelentősen csökkenthető a központra zúduló gépkocsiterhelés.

De ez csak az első lépés. A Kis Távolságok Városának
az a lényege, hogy mivel 10 percen belül elérhető a helyi főutca, emiatt kevesebb utat kell megtenni a belváros
és a lakóhely között. Helyben megejthető a bevásárlás,
a barátokkal való találkozás, az iskola és az óvoda, a rendelő, sőt, a jó kapcsolatoknak és a sűrűbb beépítésnek hála új munkahelyek is létrejönnek a helyi központok körül.

A teljes Budapest 2.0

Olvasd el, oszd meg a barátaiddal,
és segítsd egyről a kettőre Budapestet!

Megoldások

Már kívülről fújod Budapest kihívásait?
Itt vannak külön főbb megoldásaink.

Tetszik? Nem tetszik? Van javaslatod? Írd meg!

2 + 1 =

Impresszum
Copyright 2019 © 
Momentum Mozgalom 
Minden jog fenntartva!

Impresszum       Copyright 2019 © Momentum Mozgalom Minden jog fenntartva!